Enyedi Gina fordítása:

Néha a rossz lehet jó
2010. január 29. péntek
Az elmúlt héten Ő, Akit Nem Nevezünk Nevén Ebben A Blogban egy maréknyi vesekőtől szabadult meg.
Eleve eltört a bokája.
Úgyhogy az élet vele az utóbbi időben egy kicsit olyan, mintha azok közül a majmok közül az állatkertben élnék valamelyikkel. Tudjátok, amelyek olyan ennivalóan néznek ki először? De amikor közelebb lépsz a ketrechez, hogy lefotózd őket...
...a saját ürüléküket hullatják rád.

Ezért frissítem a blogot csak hébe-hóba az utóbbi időben.
De mindez még nem is volt olyan vészes:
Mert miután este szerencsésen betakargattam, néhány módfelett pocsék filmet néztem meg. Mondhatni annyira rosszak voltak, hogy az már majdhogynem jó.
Azt hiszed, neked vannak problémáid? Hogy a te életed áll a feje tetején?

Akkor bizonyára nem láttad még Kristie Alley ilyen vonatkozású filmjét, a Family Sins-t.
Ez lehet a valaha készült legjobb rossz film. Komolyan nem tudom elhinni, hogy Kristie Alley nem kapott egy Emmyt legalább. Tisztára kizsákmányolták.
Sajnálattal kell közölnöm, hogy későn kapcsoltam oda, amikor a rendőrség már Kristie ajtaján dörömbölt (Nagy Kristie Alley, nem pedig Vézna Kristie Alley. Úgyhogy már akkor tudtam, hogy végül jól fog elsülni).
Kristie meg rákezdte: „Mit keresnek itt? Nem csináltam semmit!"
És én egyedül abszolút elhittem neki, mert akármi is történjék, kisapám: ez Nagy Kristie Alley volt! Csak rá kell nézni! Olyan rendesnek és feddhetetlenül tisztának tűnik!

De azután a zsaruk csapszegvágókkal feltörték a zárat egy, az alagsorba vezető ajtón.
Benn, a sötétben ott kucorgott zsíros hajjal Chloe, aki, mint Dr. Susan Lewis krekkfüggő nővéreként is ismert a Vészhelyzetből!
Annyira meglepődtem! Mármint, Nagy Kristie Alley... hogy tehetted?
Később észrevettem, hogy a Family Sins ajánlója: A világ a tökéletes családot látja bennük. A törvény tökéletes bűntényt fedez fel.
Nos, én is így gondolom!

Kiderült, hogy Kristei Alley, aki a külvilág felé a felelősségteljes külvárosi anyuka és üzletasszony (házinéniként albérlői voltak) látszatát kelti, rabszolgaként tartja Krekkfüggő Chloét!
Kristie minden munkát Krekkfüggő Chloéval csináltatna meg, és aztán háromnaponta csak egyszer adna enni, vagy még akkor sem!
És ez még nem minden:
Kristie Krekkfüggö Chloe lányát is fogva tartja ( ezek mind kiderülnek egészen az elejéről egy visszajátszásban), és Krekkfüggő Chloe lánya az egyetlen, aki végül kiszabadul (az ő gyerekével együtt) és kihívja a zsarukat (de nem a városbélieket, mert azok mind Kristie barátai)!
És néhány bizarr, perverz történés is volt Kristie férje és fiai körül (úgyhogy tök homályos volt előttem, hogy akkor ki is az apja Krekkfüggő Chloe lányának. De a „Titkos Szent" szavak Nagy Kristie házában mindenképp egészen új értelmet nyertek)!

Plusz, Kristie magához vett több tucat örökbeadott gyereket, és egy sereg kis bolti tolvajt képzett belőlük! Még arra is betanította őket, hogy betörjenek a kiadott házakba, és a saját bérlőitől lopjanak el cuccokat, amiket azután a saját házában tartott árusításokon eladott!
És utána elégette a saját bérleti tulajdonait a biztosítási díjért!
Kristie olyan volt, mint egy mai modern Fagin a Twist Olivérből...csak épp Juicy Couture tréningnadrágban! 16-os méret!
Itt egy klip, amin magad is megnézheted, hogy milyen döbbenetes Kristie Alley ebben a filmben:

http://www.youtube.com/watch?v=GXqtaS9tLVs&feature=player_embedded

Nyilvánvalóan ez a valaha készült legeslegjobb Pocsék Film...
...főleg, miután igaz történeten alapul.
Jaj, fogd már be. Úgyis tudtad, hogy ez következik. Igen. Ez egy igaz történet. Halál komoly. És MINDEN EGYES PERCÉT IMÁDTAM.
És igazából nem tudsz olyan üzenőfalat (IMDB, Lifetime, amid van), ahol ne találnál hozzászólásokat a tényleges tagjaitól a valódi családnak, amelyet a filmen ábrázoltak, és mind azt mondják, hogy a való életben ezerszer rosszabb volt, mint ahogy a filmen bemutatták!

Azon tépelődtem, hogy melyik jelenet volt a kedvencem. Talán , amikor Krekkfüggő Chloe azt mondja „Add át üdvözletem Kennynek!" (aki megerőszakolta őt, és aki ellen a lánya tanúskodni akart a bíróságon).
Komolyan. A LEGJOBB.
De valószínűleg a legeslegjobb (ami alatt persze a legrosszabb értendő) rész az egész filmben az, amikor Kristie Alley a tárgyalásra várakozik a a vizsgálati fogság után, és simán végignézi, ahogy a saját lányából a taknyot is kiveri egy csapat női rab.
A lánya sikoltozik (délies kiejtéssel): Mama! Mama, segíts! Segítség, Mama segíts!"
És Kristie nem tesz semmit. Ő csak mosolyog a távolba révedve, és egy csirkecombon rágódik.

Na jó, lehet, hogy azt a dolgot a csirkével csak kitaláltam. De az annyira megindító lett volna.
Viszont a mosoly így is remek, még a csirkecsont nélkül is.
Amint tudjátok, nézzétek meg a Family Sins-t. Jót fog tenni, akármi is bánt.
Hamarosan ismét írok
Szeretettel
Meg
U.i.: Az összes majmos és csirketermék amelynek a képe felkerült ide megvásárolható azon az oldalon, amelyet a legjobban szeretek látogatni, ha lehangolt vagyok, a Archie McPhee-n.

Enyedi Gina fordítása:

Lenyűgözve
2010. január 16., szombat

Annyira összecsaptak a hullámok a fejem fölött, hogy egyszerűen már semmivel nem tudok lépést tartani!
Például még csak észre sem vettem, hogy ez a könyv már megjelent.
Pedig megjelent!

(Komolyan, ez problémát okoz. Már meg is kértem az anyámat, aki elég fortélyos, hogy készítsen nekem egy falitáblát, mert noha a birtokomban van az összes fellelhető kis kütyü a világon ami emlékeztet a teendőkre, nem úgy tűnik, mintha túl sok gondot fordítanék rájuk. Úgyhogy a régi, jól bevált módszerhez folyamodom: a faliújsághoz. Elvégre egy falitáblát mégsem kapcsolhatsz ki!)
Ezt a könyvet régebben olvastam, amikor még ki sem volt adva. Attól a szerzőtől van, aki a Bajos csajok alapjául szolgáló könyvet is írta!

Csak épp ez az új könyv a képzelet szüleménye!
Találkoztam az írónővel, Rosalind Wiseman-nel, mikor egyszer a pletykálkodásról forgattunk egy részt a Today Showban.
A Queen bees and wannabes írójaként Rosalind jártas abban, hogy mennyire tud fájni, ha pletykálnak rólunk, az olyan könyvek, mint a Locsifecsi hercegnő írójaként pedig én úgyszintén (hah!)
A Today Showban szerepelni (amit mostanra már párszor megtettem) mindig őrültjó móka (megismerkedhetsz emberekkel teljesen találomra a művésszobában! Hivatásos szakemberek csinálják a hajad és a sminked! Megnézheted, hogy vajon magasabb vagy-e Matt Lauernél!)...
A show alatt Rosalindnek és nekem úgy kellett tennünk, mintha ellenfelek lennénk, mert ő a pletyka ellen érvelt, én pedig mellette...
...de csak azért, hogy érdekesebbé tegyük a műsort, persze. Mert a pletyka rossz! Főleg az interneten való pletykálkodás, amit én soha nem tennék!
Ha már itt tartunk, hallottátok, mi történt szegény Teresával az Igazi feleségekből? Teresa, én itt vagyok neked, édesem. Hívj fel, megbeszéljük, soha egy epizódot nem szalasztottam el az Intervention-ből, segíthetek.

Várjunk csak, hol is tartottam?
Ja, igen. Rosalind eszméletlen kedves, olyan ember, akiről kapásból megállapítod, hogy jót akar tenni a világon, és aki tényleg aggódik a gyerekekért és az önbecsülésükért. Úgy, mint aggódik! Még egy videós tanácsadó rovata is van, amit tényleg rendszeresen frissít, meg minden. Imádom őt!
Szóval, most, hogy Rosalind megírta az új könyvét, amitől ismét elsőéves középiskolásnak éreztem magam, csak arra tudok gondolni, „Hű, úgy örülök, hogy többé nem kell középiskolás gólyának lennem".
Ha ismernék olyan felsőst, aki gimibe készül, megvenném neki ezt a könyvet egy amolyan útikalauzként.
És, ami még jobb. Tina Fey imádta Rosalind új könyvét, és írt egy fülszöveget borítólapra.

Őszintén? Nem találok más szót amivel illethetném, mint az, hogy lenyűgöző.
Viszlát később
Sok szeretettel
Meg

Enyedi Gina fordítása:

Isten
2010 . január 14., csütörtök

Mikor még kisgyerek voltam, és olyan dolgok történtek, mint ez a borzalmas földrengés Haitiban, komolyan be tudtam dühödni Istenre.
Mert akkoriban úgy képzeltem el Istent, mint afféle öreg bácsit hosszú, fehér szakállal, aki a mennyországban lakik (pont, mint ahogy a vasárnapi iskolában mesélték), és aki, mint én, mikor a Barbie babáimmal játszottam, vigyáz ránk, megvéd minket, és új ruhákat szerez nekünk, vagy, ha elég szépen imádkozunk, elintéz egy randit Kennel.

Barbie-sat játszunk? Vagy inkább Istent játszunk?

De ahogy idősödtem, elkezdtem gondolkozni azon, hogy vajon Isten miért engedi, hogy ilyen szörnyű dolgok történjenek az emberekkel, dolgok, amiket én SOHA nem hagynék a Barbie-jaimmal történni.
Minél többet agyaltam rajta, annál mélyebbre merültem az egzisztenciális kétségbeesésben (12 éves koromban)...
...és annál többet mondták mások, hogy az emberek szenvedései mind Isten tervének részét képezik, és hogy csak bíznom kell benne.
Ez azonban, teljességgel lehetetlen volt a számomra.
Végül nyolcadikban az igazgatói irodába küldtek a bizalmam hiánya miatt (ez egy katolikus iskola volt).
Szerencsére az igazgató G nővér volt, akiről kiderült, hogy eléggé merész.

G nővér azt mondta, hogy teljesen normális, ha megkérdőjelezek dolgokat... még ha Istenről van is szó. Azt mondta, továbbra is tegyem fel a kérdéseket, amíg meg nem találom a választ, amelyet keresek. Abszolút elképzelhető, mondta, hogy nekem van igazam. Amennyire mi tudjuk, Isten létezhet csupán az emberek szívében.
Ettől egy kicsit jobban éreztem magam. Plusz még csak bent sem tartott órák után.
Aztán jött a múltheti része a Mercy show-nak (Michael Ian Black vendégszerepelt, olyan személyt alakított, aki épp hasonló lelki válságon esett át, mint én tinédzserként).
Ez az epizód egy kissé csöpögős lett, de voltak igazán mókás pillanatok is, például amikor Michele Trachtenberg levágott pár nagyon király műkorcsolya-figurát.

(Arra gondoltam, jézusom, ezt a Jéghercegnő alatt tanulta! A film alatt, amit én írtam! Leszámítva, hogy egyetlen árva gondolatot vagy sort nem használtak fel a szövegkönyvemből, kivéve a Zambonit!)
De ami engem megfogott, az az a jelenet volt, amikor Veronica nővér elmesélte Michael Ian Black-nek, hogy amikor Irakban szolgált, olyan rettenetes dolgoknak volt szemtanúja, amelyek hatására elvesztette a hitét az idős, szakállas Istenben, Akinek Van Egy Terve.
Veronica nővér most már csak az emberekben hisz...
Számára Isten az egyik fiatal amerikai katona önzetlenségében nyilvánult meg, akit műtött, és aki a saját életét adta azért, hogy megmenthessen vele egy másik életet. Az ő szívében Isten lakozott.
Alig tudtam elhinni! G nővér szavai, Veronica nővér szájából!

Veronica nővér, aki ránézésre sokban hasonlít egy barátomra, Libbyre

Lehetséges lenne, hogy G nővérnek és Veronica nővérnek igaza van? Hogy talán Isten nem egy felhő szélén üldögélő, szakállas öreg bácsi, aki úgy irányítja a sorsunkat, mint ahogy a kislányok játszanak a Barbie babákkal, eldöntve, hogy ki maradjon életben, ki haljon meg, és ki jöjjön össze Kennel?
Ki tudja.
Amit én tudok, az az, hogy semmi nincs, amit te, én vagy akárki más tehetne azért, hogy ne történjenek rossz dolgok, mint a földrengés Haitiban.
De segíthetünk enyhíteni a fájdalmat, amit okoznak. Ami mindannyiunkat egy kicsit Isten-szerűvé tesz, véleményem szerint.
És ez az, amiben én leginkább hinni szeretnék.
Hamarosan újra írok.
Sok szeretettel:
Meg
Ui: Brian Russel a barátnőm, Lisa férje, aki egyben egy hajdani igazgatóm a sok közül a NYU-n [New York Egyetem]. Ismeritek onnan, hogy ő vette filmre és vágta össze az Olvasd az ajkaink részeit, amit Michele Jaffe és én elküldtünk ide és a YouTube-ra is.
Brian önkéntes mentőmunkát végzett Haitiban egy ideig. És évente legalább egyszer elviszi magával az egész családot segíteni.
Amint hallottam a földrengésről, írtam neki egy e-mailt, hogy megtudjam, hol tudok adományt küldeni.Ez volt a válasza:
Elsöprő létszámú segélynyújtó e-mailt és hívást fogadtam ma, és sokan kérdezték, hogy hol lehet a pénzadományokat leadni a haiti Port au Prince-i pusztító földrengést követően.
Szerencsére a fiúk, akikkel együtt dolgoztam, biztonságban vannak. Őket Cap Haitienbe irányították, ami körülbelül 200 mérföldnyire északnak van a földrengés helyétől.
Nektek hála, akik adományaitokkal segíteni szeretnétek, az alábbi szervezet igen jelentős (az Összefogott Kezeket négycsillagosra értékelte a Szeretetfigyelő, Amerika legnagyobb független jótékonyság-becslője minden költségvetési évben 2006 óta, kiemelve, hogy ez az erőfeszítést tekintve, hogy a kincstárilag a lehető legfelelősségteljesebben vigyék véghez, túlszárnyalja a legtöbb jótékonykodást Amerikában) Port au Prince-en alapuló szervezet.
A pénz, amit felajánlotok, közvetlenül azokhoz az emberekhez kerül, akik eleve nagyon szűkösen tudtak megélni, és most azt a keveset is elvesztették, amijük volt.
Köszönet azért, hogy gondoltatok rájuk és az imáitokért.
Brian
Összefogott kezek
PO Box 80985
Springfield, MA 01138
www.handstogether.org