Fordította: Spissich Boglárka

Királyi esküvő!
2011. Május 8.

Még nem volt rá esélyem, hogy írjak a királyi esküvőről, annak köszönhetően, hogy amint hazaértem Angliából rögtön el kellett kezdenem tanulni a vizsgákra (hogyan kaphatok 2-est Nő tanulmányokból? Nő vagyok! Miért enged a tanár-asszisztens lazulni? Esküszöm ez nem királyi dolog.), nem is beszélve a szülinapomról, ami május 1-jén volt.

És ha közületek bárki is nézett TV-t május 1-jén, biztos vagyok benne, hogy tudja mi történt aznap.
Örülök, hogy az igazság győzött.
Csak annyi, hogy egy kicsit nehéz élvezni a szülinapodat úgy, hogy hirtelen mindenki izgatottan ugrál körbe valaki miatt, akit fejbelőttek, még ha meg is érdemelte. Ráadásul a szobatársam, Carla nagyon rosszul gondolta, hogy nem kell leadnunk a dolgozatot Női tanulmányokból, mert persze le kellett.
És ez az, amiért az a 2-es Női tanulmányokból most inkább egy 2-es alának tűnik.
De elkalandoztam.
Térjünk vissza arra, amire a nagymamám úgy utal, mint a mindenidők legnagyobb bukása a történelemben, avagy „Nagyon remélem, amikor házasságot kötsz Amelia, a te hajad is olyan szépen meg fog nőni mint az új Cambridge-i Hercegnőé. De hogy merészelték ezt tenni velem!"
Nem baj, hogy mindenki más az egész világon úgy beszél William Herceg és Kate Middleton esküvőjéről, akik Cambridge Hercege és Hercegnője néven is ismertek (ez az új címük), mint mindenidők legklasszikusabb és a leginkább imádnivaló királyi esküvője.
Természetesen az egyetlen ok amiért olyan imádnivaló volt azaz ahogy végződött, hogy Grandméret végül elvitték a rendezvényről (migrénre hivatkozva), amiről bizonyára már tudsz, ha akármit is olvastál róla.
Jóllehet igazság szerint ez csak annak köszönhető, hogy előző éjjel a Mandarin Orientalban szórakozott. (Miért engedték annyit inni először is?... Most azt gondolhatnád, hogy mindenki tudja már, hogy Gradmere hogyan kerülgeti a sok jól kinéző arab sejket miután megivott egy fél tucat pohárnyi Sidecar-t.)
A Genoviai Királyi Reklámiroda megtett mindent hogy ne tudósítson a sajtó Grandmérről és az ő elmebajos viselkedéséről amíg mi Londonban voltunk. Ez a szír nagykövetnek is köszönhető, mert a legtöbb ember arra koncentrált. (És persze Beatrice Hercegnő kalapjára. Legalább a családomból senkinek nem kellett csinálnia vele semmit. Igazság szerint, Paolo megpróbálta figyelmeztetni, de Bea nem hallgatott rá. Lilly azt mondja, szerinte Bea ezzel megpróbálta ironikusan kifejezni a tiltakozását amiatt, hogy édesanyja nem szerepelt a meghívottak listáján. Ebben az esetben ügyesen sikerült.)

Hála Istennek Michael volt az, akit én „mégvalaki"-nek választottam (így hívják azt az embert, akit te, meghívott vendég magaddal vihetsz mint partnert).
Nagyon nehéz választás volt, mert természetesen Tina Hakim Baba nagyon szeretett volna eljönni.
De persze mindenki más is akit ismerek, még Lilly is.
De igazság szerint, már mielőtt Grandmére rosszul viselkedett a Mandarinban, akkor tudtam, hogy kell valaki, aki a káosz tengerében is nyugodt tud maradni (Michael); akire bármilyen érzelmi állapotban támaszkodhatok, és fizikai segítséget nyújt krízishelyzetben (Michael); és akinek van sok zsebe hogy becsempésszek egy szőlőzsírt vagy Kleenex-t sürgősségi esetre (Michael), mert egyik női vendégnek sem engedték meg, hogy táskát vigyen (biztonsági okok miatt) az esküvői ceremóniára.

Csak Erzsébet királyné tehette meg, hogy táskát vigyen magával. Azt is kiderítettem, hogy mit tart benne: Mars szeleteket. Komolyan. Megmutatta. Azt mondta, hogy szüksége van rájuk, mert amikor elfárad fehérje kell neki.
Ez egy zseni! Én is fogok Mars szeleteket tartani a táskámban amikor kormányzó leszek.

És ugyan tudtam, hogy az utolsó dolog, amit Michael akart csinálni előző héten az volt, hogy apukámmal és a nagymamámmal utazzon Londonba a Genoviai Királyi Repülőgépen a királyi esküvőre, de olyan aranyos volt, hogy soha még csak nem is célzott arra, hogy mennyire hihetetlenül unatkozik. Csak rajtakaptam kétszer, amint a testőrömmel, Larssal játszik Halo-t.
És egy szót sem szólt a kajával kapcsolatban (ami tényleg nagyon rossz volt, de nagyon nehéz ennyi embert ellátni, főként ha egyedi étrendjük van. Úgy értem, egyedül a Dalai Lámának...mit kellett volna tenniük? Nem csoda, ha Erzsébet Királynő magánál tartja a Mars szeleteket).

Nyilvánvalóan nem tudtam volna élőben közvetíteni a blogomon ahogy ígértem, mert nem engedték volna meg, hogy bármilyen elektromos eszközt magunkkal vigyünk az apátságba, vagy az azt követő partira, ismételten biztonsági okok miatt, amit teljesen megértettem, hiszen rendkívül demoralizáló lett volna, ha valaki esetleg valamilyen robbanóanyagot rakott volna egy kábelakna vagy ilyesmi alá, majd ráállítja az egyik buszt ami a vendégeket szállította, és szilánkokká váltunk volna közel hárombillió néző előtt.

(Habár Apa azt mondta az M6, azaz angliai titkosszolgálat, remek munkát végzett, átfésülték a tetőket és a csatornarendszerekbe is küldtek csapatokat bomba kereső kutyákkal, pont ezért, és hogy túl sok svéd rendőrségi esetet olvastam.)
És az esküvő előtt bezárkóztunk a hotelszobába, mert az épület előtt újságírók és fotósok hada gyülekezett, hogy fényképeket készítsenek, és megpróbáltak becserkészni, hogy részleteket áruljak el. Főként Kate ruhái érdekelték őket.

(Mintha tudtam volna! Még sosem találkoztam Kattel az esküvőt megelőző éjszaka előtt. Olyan okos és komoly nő. Amikor beszéltünk, azt kérdezte „Jól van a nagymamád? Azt hiszem éppen a kutyáját fojtogatja." „Nem, teljesen jól érzi magát. Rommel szereti ha így gondoskodnak róla." Oh! Remélem egy nap én is olyan kifinomult leszek, mint ő.)

(Szerintem mindkét ruha lenyűgöző volt. De én persze nem tudnám viselni ezeket a darabokat, mert mint ahogy Grandmére erre később rámutatott, túl púpos vagyok. Tökéletes tartásodnak kell lennie ahhoz, hogy jól mutass ezekben a köpenyekben.)

Attól a pillanattól fogva, hogy leszálltunk a Genoviai Királyi Repülőgépről a sajtó kegyetlen volt velünk szemben. Mindenki azt várta tőlem, hogy elmondjam hogyan érezheti magát Kate a nagy esemény előtt. Honnan tudhatnám, hogy hogyan érezte magát? Még soha nem házasodtam össze senkivel hárombillió ember előtt. Egyáltalán senki előtt sem.
Ha én lennék Kate, a sok stressz miatt egy WC-ben hánynék, és anyukámnak kéne felfognia a hajamat (már ha olyan hajam lenne mint Katenek, nem olyan mint most nekem, ami egy elsőbbségadás kötelező táblára hasonlít, és csak az államig ér, szóval nem is kéne felfognia senkinek ha hánynék.)
De Kate teljesen el volt varázsolódva, és mindig nyugodt volt, amikor láttam, még akkor is, amikor Grandmére megemlítette neki, hogy milyen igazságtalan volt, hogy nem hívta meg a rendezvényre „Moo-Moo"-t (a kis kedvencének a neve, aki egy Közép-keleti ország volt vezetőjéről kapta a nevét, és amit inkább nem is említenék, hogy Grandmérnek volt vele egy se veled-se nélküled kapcsolata egy rövid ideig. Jeleneg nem beszélnek,annak köszönhetően, hogy a férfi lejegelt minden kapcsolatot, és egy jachtra költözött, ami a Vörös-tenger közepén ringatózik.)

A Genoviai Királyi Reklámiroda megpróbálta közölni a sajtóval, hogy már két nyilatkozatot is tettem (az egyik helytelenül Meg Cabotnak tulajdonítható mint mindig, ez nem új) de nem hallgatnak rám. Még URL címeket is adtak nekik (azt hittem a Prade Magazinnak, alapvetően az Amerikában legszélesebb körben olvasott magazin volt a legfigyelmesebb és legaranyosabb, mert az az igazság, hogy Diana Hercegnő volt az első a királyi családból aki nyilvánosan érintkezett egy AIDS-es emberrel, akkor, amikor ezt SENKI MÁS nem tette volna meg). http://www.parade.com/news/2011/02/08-advice-to-a-future-queen.html?index=12

És ez az oldal -Tippek Katenek http://inkpop.wordpress.com/2011/04/22/royally-married-princess-mia-thermopolis-tips-for-kate-middleton/- csak viccből készült (főként mivel van egy olyan lehetőség, hogy könyveket nyerhetsz, ha megosztod a saját tippjeidet), de komolyan gondoltam az összes szót amit leírtam. Katenek NEM SZABAD beírnia a saját nevét a Googleba, hiszen néhány ember olyan közönséges, és ez tényleg felesleges. Ez olyan, hogy van pár ember, akinek nem lehetsz elég jó, hiába is próbálsz jobb lenni, akkor sem, ha te csak az emberek életét akarod boldogabbá tenni. Úgy tűnik van pár ember, aki a dolgoknak csak a rossz oldalát látja, és sosincs egy kedves szavuk, szóval miért pazarolná el rájuk akárcsak egy percet is?

Kivéve persze akkor, ha az a személy éppenséggel a nagymamád. Akkor nem kerülheted el...sajnos.
Hol is tartottam? Ja, igen:
Azt hiszem a legjobb rész az volt, amikor Kate és William az apukájától kölcsönvett autóval elmentek:

Persze igazság szerint nem mentek el sehova (csak kerültek egyet és odajöttek a partira, ahol mi mind vártuk őket).
De az volt Michael kedvenc része az egész dologban. Olyan vágyakozó volt a hangja amikor azt mondta: „Így szeretnék én is összeházasodni."

Nem a ceremónia többi részére gondolt. Csak az autóra.
És még mindig nem egészen vagyok benne biztos, hogy mit is jelent ez. Egy autóban szeretne összeházasodni, amit apukájától kért kölcsön? Moscovitzéknak van egy PT Cruiser autója, amit csak arra használnak, hogy hétvégenként New Jerseybe menjenek, Costcoba óriási guriga wc papírt venni, mert olyat Manhattenben csak nehezen találni. Hát nem hiszem.
a) A PT Cruiserek olyan viccesek, mint a mini cabriok, amik biológiailag lebontható üzemanyaggal működnek, és
b) nagyon romantikusak.
És nagyon remélem, hogy Michaelnek nincsenek olyan tervei, hogy megszökünk az eddigi életünkből, és megszabadulunk mindenkitől akit valaha is ismertünk, mert az egész Női tanulmányok- dolog miatt (HOGYAN? HOGYAN KAPHATAM 2-EST? Értem én, hogy a le nem adott oldalak miatt, de mégis, hogyan kaphattam ennyire rossz jegyet egy olyan tárgyból, amiből szakértőnek kéne lennem? Feminista vagyok, akárcsak a barátaim, és az anyukám. Biztos vagyok benne, hogy ennek valami köze vagy ahhoz, hogy hercegnő vagyok. De arra akarom használni a hatalmam, hogy SEGÍTSEK A NŐKNEK. ARGH!!!), az egész körözött-bűnözőt-fejbelőtték-a-szülinapomon dolog, és amiatt, hogy a nagyanyám a szír nagykövettel együtt hívatlan vendéggé vált a királyi esküvőkön, nem tudom, hogy mennyi stresszt bírok még elviselni.

De bájos volt, nem? Csak arról tudok álmodni, hogy egy nap, majd az én esküvőm is legalább fele ilyen gyönyörű lesz, még akkor is, ha Michaellel elszökünk a szüleinek az autójával (ó, édes ISTENEM, ne)...

Szeretettel,
Mia